Pécsi chihuahua kennel-Mecseki Apróka

Ez az oldal a chihuahua-ról szól.Történet, standard, tartás, ápolás, tenyésztés, tenyésztők itthon és külföldön, egészség-betegség, tévhitek, színek, genetika, eladás, jogi vonatkozás.

 Az egészséges kutya

Bőr: rugalmas, tiszta, nincsenek gyulladások és sebek.
Bunda: tiszta és fényes, nem hull a szőre, nem koszos és nincsenek élősködők.
Étvágy: gyorsan és szívesen eszik.
Fogak: tiszták, erősek, az íny rózsaszín.
Fülek: tiszták, nincs sötét színű fülzsír, nincs kipirulva, a fajtának megfelelő szögű, éber.  
Hasi rész: a hátsó lábak felé elvékonyodik, érintésre nem érzékeny, nem puffadt.
Karmok: nem töredezett, nincs ujjak közötti ciszta, jól ápolt
Légzés: nyugodt - különösen pihenéskor -, akkor liheg, amikor melege van, nincs köhögés
Mozgás: kiegyensúlyozott járás, egyenlő súlyeloszlás mind a négy lábon
Orr: hideg és nedves séta közben, száraz és meleg bent; nincs váladék.
Szemek: tiszták, nem váladékoznak
Ürülék: az étrenddel változik, de viszonylag formált, a bélmozgás rendszeres
Végbélnyílás: tiszta
Viselkedés: éber, gyorsan reagál utasításokra és hangra
Vizelet: könnyen vizel

Szemek

A gazdák általában hamar észreveszik a szemproblémát. Ha a kutya a mancsával vakarni próbálja a szemét, valamiféle irritáció léphetett fel. Vigyáznunk kell, megsértheti a szemét. A szempanasz leggyakoribb formája a váladékozás, de a komolyabb problémákat nehezebb észrevenni. Ha aggódunk kutyánk látása vagy szeme miatt, keressük fel az állatorvost.


Áttetsző váladék
A fokozott könnytermelés vagy tiszta váladékozás célja általában az, hogy az irritációt okozó anyagot kimossa a szemből. Ha a könnycsatornát csipa vagy gyulladás zárja el, a könny túlcsordulhat, és lefolyva a kutya pofáján a szőrt elszínezheti. Világos szőrű kutyáknak (például az uszkárnak) gyakran barna szőr található a szemük körül, ami az elzáródott könnycsatornák eredménye. Megfelelő időben történt kezelés nélkül sebészi beavatkozásra is sor kerülhet. A túl sok könny más probléma jele is lehet, tehát mindig keressük fel az állatorvost.

Homályos vagy gyulladt szemek

A nem elegendő könnytermelés ún. "száraz szem betegséget" (szakszóval keratoconjuncivitis siccát) eredményezhet, ekkor a normális, egészséges nedvesség helyett ragadós váladék és gyulladás figyelhető meg a szemben. Ez idősebb kutyáknál gyakori. Vakuláshoz vezethet - de állatorvosunk kezelheti a problémát antibiotikumokkal és szemcseppel.

Keratis

A Keratitist, azaz a szaruhártya gyulladását állatorvosnak kell kezelnie. A homályos, kékesszürke szaruhártyát, amit a Keratitis okoz, nem szabad összekeverni az ún. "kék szemmel", ami a szemek olyan apecifikus vírusfertőzéssel járó elváltozása, minta a hepatitis (ilyenkor a szem általában hamar meggyógyul). A szürke hályog is okozhat homályosodást a szemen, ez leginkább az öregedés problémája. A hályogok látásromlást okozhatnak, s ha az állatorvos úgy véli, hogy az operáció a kutya látásában javulást eredményez, akkor a hályogot el kell távolítani.

A látásproblémák észlelése és diagnosztizálása nehéz addig, amíg a kutya nem kezd bútoroknak ütközni. Néhány kutyafajt hajlamos öröklött szemrendellenességekre. A skót juhászokra jellemző szembetegség például a retina rendellenes fejlődése, ami hosszú szőrű és sima szőrű skót juhászoknál fordul elő. Látáskárosodást okozhat, amelynek mértéke a gyenge rövidlátástól a teljes vakulásig terjed.

Fülek

A legtöbb kutya megrázza a fejét, amikor felébred, de a tartós fejrázás, fülvakarás vagy váladékozás jelei fülproblémákat jeleznek. A hosszú, lógó, szőrös fülű kutyák - mint például a spánielek - jobban ki vannak téve a fülbetegségeknek, mint a felálló fülű kutyák, ezért az ő fülüket rendszeresen tisztítani kell. Az egészséges fülek belseje fényes és halvány rózsaszín, fülzsírtól és kellemetlen szagoktól mentes.

A fül atkásodása (rühösség)

A fül atkásodása kutyakölyköknél gyakori és gyorsan terjed, irritálva a fül belsejét - emelve a fülzsírtermelést. Az állatorvos atka elleni fülcseppet ír fel, hogy kezelje a problémát.

Belsőfül gyulladása

Fűmagok gyakran okoznak gyulladást a spánielek fülében, az első jele a problémának a kutya túlzott mértékű fejrázása, ekkor az idegen testet próbálja eltávolítani. Az állatorvos csipesszel kiszedi az irritáció okát és gyulladás elleni cseppeket ad be a kutyának, hogy visszaállítsa a fül egészséges állapotát.

Ha a kutyákon egyensúlyzavart észlelünk - például felállva bizonytalannak tűnik, és fejét egyik füle irányába fordítja -, lehet, hogy belsőfülgyulladása van. Az antibiotikumok általában megoldják a problémát, de előfordulhat, hogy a begyulladt fület állatorvosnak kell feltárnia és a váladékot eltávolítani. Ilyenkor - amíg bizonytalannak tűnik a lábán - ésszerű, ha kutyánk mozgását korlátozzuk.

Fogínybetegségek

A fogínybetegség a felnőtt kutyák 70 százalékát érinti. E problémát a fogak közé szorult etelmaradványban tenyésző baktériumok okozzák. Szigorú foghigiéniával, vagyis a fogak mindennapos tisztításával a fogínybetegségeket meg lehet előzni. A betegség állapotának első jele gyakran a rossz lehelet, amit fájó, gyulladt fogíny követi. Ha ezt nem kezelik, a fog szuvasodni kezd.

Túlzott nyáladzás

A túlzott nyáladzás a nyálmirigyen ciszta okozhatja. Az ilyen ciszták vízhólyagra hasonlítanak, és általában a nyelv alatt találhatók. Emellett az állkapocs tájékán, a nyaki bőr alatt is kifejlődhetnek. Kérjük állatorvosunk segítségét, aki valószínűleg leszívja a cisztát, és eltávolítja a nyálmirigyet.

A progresszív (folyamatosan súlyosbodó) retinasorvadás (PRA) először éjszakai vakságként jelenik meg. Lehet, hogy ez csak akkor derül ki, amikor a kutya már különböző tárgyakba ütközik. Bár ez öröklött és gyógyíthatatlan állapot, sok vak kutya él elégedett és teljes életet.

 
 
 
 
 
 

utya hidrokefália, vagy vízfejűség

Utolsó módosítás: 2010.04.15 | Első megjelenés: 2010.04.15
Kutya hidrokefália, vagy vízfejűség
Hidrokefália, vagy vízfejűség a kutyáknál előfordulhat veleszületett betegségként, valamint trauma, vagy például agydaganat következtében. A hidrokefália a túlzott agyfolyadék felgyülemlése az agyban.

A hidrokefália az agyfolyadék túltermelése, áramlásának akadályozottsága vagy felszívódási zavara következtében létrejövő koponyafejlődési rendellenesség. A test túl sok folyadékot termel, vagy ahogy a legtöbb esetben történik, a termelt folyadék nem folyik le a központi idegrendszerről, mint normális esetben. Az agyban folyadékkal telt terek vannak, melyeket kamráknak neveznek. A vízfejű kutya koponyájában a kamrák túl sok folyadékkal telnek meg. Ezek megduzzadnak, és a megnövekedett nyomás kárt tesz agy agyszövetben, vagy akadályozza annak fejlődését. A kistestű ölebeket, az olyan kutyafajtákat, mint a máltai selyemkutya, a Yorkshire terrier, a Pomerániai törpespicc, a francia bulldog és Chihuahua, gyakran érinti a betegség, de a hidrokefália előfordul más fajtáknál is.


vízfejű, kutya, kölyök
A vízfejűség a legtöbb eset kezelhetetlen



Mik a vízfejűség tünetei?

A hidrokefáliát jellemzően akkor diagnosztizálják, amikor a kutya még kölyök, általában kevesebb, mint négy hónapos korban. A fej kupola alakot ölt, és a fejtetőn lévő koponyacsontok nem záródnak össze. Egy puha részt lehet észrevenni a fejtetőn, ezt nevezik nyitott fontanellának. Az érintett kutya jellemzően vak, vagy rohamai vannak, vagy megváltozott testtartása. A vízfejű kiskutyák gyakran tompák szellemileg, és csak korlátozott mértékben képesek tanulni. Az esetek súlyossága eltérő. A hidrokefáliás kutya élettartama általában igen korlátozott. Az esetek súlyosság eltérő, de kevés vízfejű kutya él két évnél tovább.


vízfejű, kiskutya, kölyök
A hidrokefália, vagy vízfejűség koponyafejlődési rendellenesség



A hidrokefália kezelése

A legtöbb eset kezelhetetlen. Neurológiára szakosodott állatorvosok időnként leszívják a felgyülemlett felesleges folyadékot. A vízfejű kiskutya gyakran egész életén keresztül különböző gyógyszerekkel (Prednizon, Lasix) kezelik. Műtéttel, vagy gyógyszeres kezeléssel is csak ritkán élhet normális életet. A kezelés gyakran sikertelen és drága. A hidrokefália veleszületett betegség, a vízfejű kutyákat ki kell zárni a tenyésztési programból.

Kutyáink legfőbb betegségei

Parvovírus okozta bélgyulladás

A betegséget először 1980-ban állapították meg hazánkban. A kutyákban előforduló, többnyire súlyos (nagyon sokszor halálos) betegség az egyik leggyakoribb, legveszélyesebb bélgyulladást előidéző ok. Köznapi szóhasználatban elterjedt a macskavész, illetve a parvó kifejezés is.

Előfordulhat minden fajtájú és korú kutyában, mégis leggyakrabban 8 hetes és 6 hónapos kor közötti egyedekben kerül megállapításra. A nagytestű, gyors fejlődésű fajtákban, elsősorban rottweilerekben (de gyakran német juhászkutyákban, kaukázusi juhászkutyákban és amerikai staffordshire terrierekben is) különösen súlyos lefolyású, gyakran halálos betegség.A betegséget kutya parvovírus okozza (CPV-2, canine parvo virus). A lefolyás lehet nagyon gyors, gyors és elhúzódó jellegű is.A fertőződést követő rövid, általában 2-4 napos lappangási idő után mutatkoznak a tünetek. A bevezető tünetek általánosak, például levertség és étvágytalanság, majd rövidesen erős hányás és hasmenés jelentkezik, a nagyon híg hasmenés többnyire véres (lásd 1. kép). A beteg kutyák legtöbbször lázasak, a kiszáradás tünetei mindig láthatóak. A nagyon gyors lefolyású esetekben súlyos fokú elesettség, szinte sokkos állapot (lásd 2. kép) figyelhető meg, a hasfal tapintáskor kifejezetten fájdalmas, feszes.Laboratóriumi vizsgálat alkalmával jellemző a leukopénia. Léteznek már specifikus próbák is a bélsárban lévő parvovírusok kimutatására.A jóval ritkább szívizomgyulladásos forma a 3-7 hetes kutyakölykökben szinte mindig elhulláshoz vezet, esetleg idült szívelégtelenség kifejlődését okozza idősebb korban.A betegség kezelésének egyik legfontosabb mozzanata az infúziózás (szinte kizárólag vénásan adott folyamatos cseppinfúzió), ami a kiszáradástól próbálja megvédeni az állatot (lásd 3. kép). A baktériumos szövődmények kialakulásának elkerülésére széles terápiás sávú antibiotikum injekciót szoktak kapni a kutyák. A sokkos betegek esetleg glükokortikoidot is kapnak. Ezeken kívül természetesen lényeges még a kiegészítő kezelés (hányáscsillapítók, bélnyálkahártya-bevonók, adsztringensek, fájdalomcsillapítók, stb.). A beteg kutyáknak folyamatosan meleg, nyugodt környezetben kell lenniük.

A legfontosabb megelőzési lehetőség a vakcinázás. Mivel a betegség nagyon fertőző (a vírust nagyszámban ürítik a betegek, ami nagyon ragályos és nagyfokú az ellenállóképessége), a még nem oltott kutyánkat óvjuk más kutyák társaságától, illetve ne vigyük fertőzés lehetőségének kitett területre.

Szopornyica

A kutyák szopornyicája fertôzô betegség, a köznapi nyelvben kanyarónak is nevezik. Szerencsére manapság már kevésbé fordul elô ez a légutak és egyéb nyálkahártyák hurutjában, néha idegrendszeri és bôrkiütéses tünetekben mutatkozó betegség, köszönhetôen a kiterjedt védôoltásoknak. A betegséget paramyxovírus okozza, amely szájon át vagy belégzéssel terjed a kutyákba. A lappangási idô 3–7 nap. Nagyon ritkán jelentkezik a betegség túl heveny alakban, amikor a lázas és levert kutyák 1–2 nap alatt elhullanak. Leggyakrabban a betegség heveny alakjával találkozhatunk. Ebben az esetben a lázas kutyák étvágytalanok, kedvetlenek, kialakul a felsô légutak hurutja és a kötôhártya-gyulladás. Az állatok orrnyílásából savós váladék ürül, szemükbôl is váladék szivárog (lásd 1. képen). A vemhes szukák elvetélhetnek. Ez a formája a betegségnek általában gyógyítható. A betegség súlyosabb kórképe alkalmával a mélyebb légutak, az emésztôrendszer, a bôr és az idegrendszer is megbetegszik. Az emésztôrendszer nyálkahártyájának a megbetegedését a hasmenés és hányás jelzi, kialakulhat torok- és mandulagyulladás is. Idült esetekben a talppárnák és az orrtükör bôrének hyperkeratosisa (hard pad disease) alakul ki (lásd a 2. és 3. képeken). A központi idegrendszer elváltozásaira jellemzô lehet az általános eltompultság, egyes izomcsoportok rángógörcse, mozgászavarok és bénulások. Az ilyen esetekbôl meggyógyult kutyák egy részén a szaglóképesség csökkenése, keresztgyengeség és egyéb mozgászavarok, stb. maradhatnak vissza. Az állatorvosok a tünetek, valamint az orrtükörrôl, kötôhártyáról vett mintákból történô víruskimutatás alapján diagnosztizálják a betegséget. A heveny kórforma gyógykezelésének lényege a lázcsillapítás, a keringés támogatása, görcsoldás, baktériumellenes terápia, esetleg hiperimmun savók adagolása, stb. Természetesen a megelôzésre kell hangsúlyt fektetni, a kutyák számára kifejlesztett kombinált védôoltások kölyökkori többszöri és felnôttkori évenkénti ismétlésével védettség alakítható ki.

Veszettség


A veszettségnek elsősorban közegészségügyi jelentősége van. A kórokozó rhabdovírus emberek halálos megbetegedését okozza, ezért állatoktól való fertőződésüket minden módon meg kell akadályozni. A fertőzés leggyakoribb forrása a veszett állat (pl. róka) harapása. A harapott sebből a nyállal odakerült vírus az idegpályák mentén, a gerincvelőn keresztül jut fel az agyvelőbe. Az agyvelőben főleg az Ammon-szarvak, a közép agy és a nyúltagy szürkeállományában okoz a ragályanyag gócos elváltozásokat. Pofán érő harapás esetén a vírus közvetlenül az agyi idegek mentén hatol az agyba. Az agyvelőben elszaporodott kórokozó aztán szétszóródik a szervezetben, eljut a nyálba, amely aztán a betegség továbbvitelében a legnagyobb szerepet játssza. A kutyák veszettségének a klinikuma igen változatos. A lappangási idő legtöbbször néhány hét, előfordul azonban, hogy csak néhány nap, másrészt nem kizárt több hónapos, több mint féléves inkubáció sem. Általában minél közelebb történt a marás az agyhoz, annál rövidebb a lappangás és megfordítva. A dühöngő veszettség a kutya viselkedésének a megváltozásával, ingerlékennyé, izgatottá válásával kezdődik. Az ugatás rekedtté válik, a kutya támadó magatartást vesz fel, kimerülésig igyekszik ketrecéből, láncaitól megszabadulni. Ha mozgása szabaddá válik, messze elkóborol és az útjába akadó embereket és állatokat megharaphatja. Ezzel egy időben vagy később bénulásos tünetek (pl. kancsalság, az állkapocslógás, a garatbénulás, stb.) válnak megfigyelhetővé. A kutyák ilyenkor képtelenek ételt, ivóvizet felvenni, szájszögletükből nyál csurog (víziszony). Megbénulnak a törzs- és a végtagizmok is és a beteg 2-4 nap alatt elpusztul. A csendes veszettségben elmarad az izgalmi stádium, a dühöngés. A nyugodtnak, tompultnak tűnő kutya azonban hirtelen megmarhatja a felé nyújtott kezet. Ilyen esetekben főleg a bénulásos jelenségek állnak előtérben, és pl. az étvágytalansággal panasszal állatorvoshoz kerülő kutya azért nem eszik, mert garatizom bénulása van. Előfordulnak a legkülönbözőbb átmenetek a két kórforma között. A veszettség változatos klinikai képe, valamint rendkívüli veszélyessége következtében megállapítása nagy óvatosságot igényel. Veszettségre minden esetben gondolni kell, ha a kutyán a viselkedés megváltozását vagy a központi idegrendszer megbetegedésére utaló bizonytalan tüneteket észlelünk, különösen azoknál a kutyáknál, amelyek veszett rókák vagy macskák harapásának ki lehettek téve, nincsenek beoltva vagy gazdájuk ezt nem tudja igazolni. Veszett, de még veszettségre gyanús kutyákat sem szabad gyógykezelni, hanem az érvényben lévő állategészségügyi rendszabályok szerint kell eljárni. A veszettség postmortem megállapítása az elhullott kutya agyvelejéből hatósági állategészségügyi intézetben, szövettani vizsgálattal, vírusantigén-kimutatással vagy kísérleti állatoltással történhet. A kutyák évenkénti kötelező veszettségoltása kötelező. A rendeletek szerint kötelező minden három hónapos kort elért ebet három és négy hónapos kora között, majd hat hónapon belül ismételten veszettség ellen beoltatni. Az egy évnél idősebb kutyákat pedig évenként kötelező veszettség ellen beoltatni (itt jegyezendő meg, hogy a ma használatos veszettség elleni oltóanyagok biztonságosak, így a kutyáknak akkor sem történne semmi bajuk, ha akár két hét múlva újraoltatnánk őket veszettség ellen! Tehát mindenképpen tanácsos nem napra pontosan kivárni az egy évet a kötelező veszettség elleni oltás tekintetében!). Itt jegyzem meg, hogy részben ezért is kell az oltási könyvre nagyon vigyázni.

LYME-KÓR

     Az Ixodes ricinus kullancsfaj a leggyakoribb terjesztôje (de más kullancsfajok is szerepet játszanak kisebb mértékben a betegség terjesztésében) a Borrelia burgdorferi baktérium által okozott Lyme-kórnak, amely elsôsorban az ember kullancsok közvetítette fertôzô betegsége, de a kórokozó iránt a kutya és az összes melegvérû állat is fogékony. A kórokozó baktériumok populációjának fenntartói a vadon élô rágcsálók és az erdei nagyvadak. A kullancs a fertôzött állatból szív vért. A kullancsban a baktérium szaporodik és beépül a petékbe. A kullancs következô fertôzési alakja szúráskor már fertôzôképes. A fertôzött kullancs szúrását követôen a kutya bôrén a szúrást követô néhány nap elteltével kör alakú bôrpír képzôdik, amely napok múlva növekszik és a szúrási ponttól kezdôdôen a bôr visszanyeri eredeti színét (ezt a kokárdaszerû bôrelváltozást, bôrgyulladást krónikus vándorló bôrgyulladásnak nevezik). A szúrási ponthoz legközelebbi nyirokcsomók pedig megduzzadnak. A kutya lázas, étvágytalan, bágyadt, de a tünetek nem jellemzôek. Ezután néhány hét vagy hónap múlva a belázasodó betegnek általános tünetei lesznek, pl. rossz közérzet, hányinger, bágyadtság, testszerte a nyirokcsomók megnagyobbodása és szôrhullás. Az egyes szervekben is kialakulhatnak elváltozások, pl. szív-, ideg-, izom- és sokízületi gyulladás jelentkezhet. A kutyák antibiotikumokkal (pl. klavulánsavval potencírozott amoxicillin hatóanyagú antibakteriális szerekkel) eredményesen gyógykezelhetôek. Megelôzésként 1 éves védettséget adó vakcinával oltassuk be kutyánkat. A kullancsok ellen védekezhetünk számos gyógyszerformával (pl. lemosás, fürdetés, kullancsriasztó nyakörvek, permetezés azaz spray, rácsöppentés vagyis spot-on, stb.). Megjegyzendô, hogy a kullancsok még számos más emberi és állati betegségeknek is terjesztôi. A kutyákra veszélyes betegségek Magyarországon: a vírus okozta kullancsencephalitis, a Francisella tularensis baktérium okozta tularaemia és a Babesia canis parazita okozta babesiosis

A kutyák bolhássága és kullancsossága

A kullancsok ellen is védekezhetünk számos gyógyszerformával (pl. lemosás, fürdetés, kullancsriasztó nyakörvek, permetezés, rácsöppentéssel alkalmazott készítmények, stb.).

Kutyák féregtelenítéséről

A fonál- és galandférgek (a köznapi nyelvben csak giliszták, lásd 1. képen) a kutyák leggyakrabban előforduló parazitái. Egyes fajok (pl. a Toxocara canis orsóféreg) a vemhes kutyák méhlepényén áthatolva, mások az anyatejen át fertőzik az újszülötteket. A szoptató szukák a kölykeik nyalogatása során is fertőzhetnek, ezért fontos az alomból kikerülő kiskutyák azonnali lemosása a szülés után. A fertőzött állatban a férgek a test különböző részeibe vándorolnak, a fertőzés módjától, a féreg fajtájától, az állat korától, nemétől, stb. függően. Egyes férgek a bélcsatornában élősködnek, a bélsárral is ürülnek (lásd 2. kép). Felnőtt állatokban a lenyelt peték (lásd 3. kép) a bélbe kerülnek és lárvákká fejlődnek, ezek a lárvák a test különböző részeibe vándorolnak. A férgek károsító hatása a lárvavándorlás során bekövetkező károsodásra (pl. májgyulladás, tüdőgyulladás, stb.) és a felnőtt férgek káros hatásaira és a férgek által termelt toxikus anyagok által okozott károsításokra (pl. bélgyulladás, táplálékelvonás, stb.) osztható. A férgesség elsősorban néhány hetes kölyökkutyákban nyilvánulhat meg jellegzetes klinikai tünetekben (pl. körtealakú, feszes has, hasmenés, fehér nyálkahártyák, remegés, bizonytalan mozgás, lesoványodás, szánkázás, stb.). Esetenként a súlyos fertőzöttség a féregellenes kezelés hiányában a kölyökkutyák elpusztulását is okozhatja. Egyes férgek fejlődéséhez szükséges köztigazdák bolhák, így a bolhák elleni kezelés, illetve a rendszeres megelőzés fontos része a férgek elleni védekezésnek.A megelőzés, illetve gyógykezelés lényege a féregtelenítés. Mindenképpen javasolható, hogy a felnőtt kutyákat negyedévenként, a tenyészállatokat a fedeztetés előtt, félidős vemhesen (kb. 3O nappal a várható ellés előtt) és a várható ellés előtt egy-két nappal, majd az anyaállatokat a szoptatás ideje alatt, a kutyakölyköket 2, 4, 6, 8 és 12 hetes korukban, majd 4, 5 és 6 hónapos korukban is féregtelenítsük. Meg kell előzni az újrafertőződést is, a fertőzött állatok bélsarát össze kell gyűjteni, el kell távolítani, különösen a féregtelenítés után kell erre nagy gondot fordítanunk, hiszen a peték a környezetben akár hónapokig is fertőzőképesek lehetnek. A bélsárürítés helyét alaposan mossuk fel és fertőtlenítsük. Ha a háztartásban több kutyája, esetleg macskája van, valamennyit egyszerre féregtelenítse. Fontos része a megelőzésnek, hogy nem szabad adni nyersen húst és belsőségeket, főleg sertésből, nyúlból, juhból és kecskéből származókat a kutyáknak és macskáknak. Egyes férgek emberi megbetegedéseket is okozhatnak (zoonózisok). Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a gyerekek (lásd 4. kép), főleg azok, akik gyakran érintkeznek kutyával. Általában ők fertőződnek, miután állati bélsárral szennyezett kezükkel szájukba nyúlnak. Ennek megelőzése érdekében a gyermeke a kutyával való játék után mindig mosson kezet. Az utcán a kutyaürüléket össze kell takarítani és el kell távolítani. Lehetőleg a kutyákat tartsuk távol azoktól a játszóterektől, homokozóktól és parkoktól, ahol gyerekek játszanak. A féregtelenítés pedig mindig teljes spektrumú, állatgyógyászati szerekkel (tablettával vagy pasztával)  történjen, a testsúly szerinti adagolást pontosan tartsuk be. Itt kell megjegyezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben a humán féregtelenítők, pl. a Vermox tabletta és a fokhagyma nem alkalmas kutyák féregtelenítésére. Megjegyzendő, hogy tanácsos lenne a félévenkénti bélsárvizsgálat elvégeztetése az állatorvosok által még azoknál a kutyáknál is, amelyek semmiféle rendellenességet nem mutatnak.





 Fertőző májgyulladás
A többnyire heveny lefolyású vírusos betegségre a 3 hónapos-1 éves kutyák különösen fogékonyak.
A betegség közvetlenül terjed az állatok találkozásakor.Tünetek: 40-41 fok hőmérséklet mellett  levertség, étvágytalanság, szomjasság és ismételten hányás. A szájnyálkahártyáján vérzések jelennek meg, és később sárgaság is kialakul. Védőoltással megelőzhető.

Kennelköhögés
Csoportosan tartott ebek felső légúti megbetegedése, amely a
nedves, nyirkos, késő őszi, illetve téli, koratavaszi időszakban, párás, ködös időben terjed közöttük, emberre nem veszélyes. A láz és az ijesztően heves köhögés állatorvosi gyógykezelésre általában jól gyógyul,de elhanyagolt esetekben azonban súlyos következmények léphetnek fel. Védőoltással megelőzhető.

 


 


 



 





Kutyák leptospirosisa




 Mi az a leptospirózis?

A leptospirózis a kutyák és más emlősök baktériumos eredetű megbetegedése, amely elsősorban a vesék és a máj károsodásával jár. Számos leptospira faj létezik, ezek közül a kutyákat a Leptospira canicola és a Leptospira icterohemorrhagiae fertőzi meg leggyakrabban. A tünetek súlyosságát befolyásolja, hogy a megbetegedést melyikük okozza.

Milyen gyakori ez a betegség?

Mivel a kombinált oltás ez ellen a betegség ellen is védelmet ad, azokon a területeken, ahol a kutyák nagy része vakcinázott, viszonylag ritka a megbetegedés előfordulása.

Hogyan fertőződnek meg a kutyák?

A baktériumokat a patkányok és más rágcsálók hosszú ideig hordozhatják szervezetükben, és üríthetik azokat vizeletükkel. A fertőzés forrása így leggyakrabban a rágcsálók vizeletével szennyezett szemét, hulladék. A baktériumok speciális tulajdonsága, hogy a vékonyabb vagy sérült bőrön át is bejuthatnak a szervezetbe. Így a kutyák akár a fertőzött vízben való úszás során, vagy akár pocsolyákból is fertőződhetnek. A betegség tünetei a fertőzés után 4-12 nappal jelentkeznek.

Milyen jelei vannak a betegségnek?

A tünetek súlyossága széles skálán mozoghat. A fertőzést okozó faj befolyásolja a betegség lefolyását. Alapvetően három formája ismert a leptospirózisnak, melyek esetenként egymással átfedésben jelentkeznek.

A vérzéses forma esetén magas láz, elesettség, étvágytalanság tapasztalható, és a szájban, a szemgolyó fehér részében számos apró vérzés látható. Emellett véres hasmenés és hányás is jelentkezik. A betegségnek e típusa gyakran végzetes kimenetelű.

A sárgasággal járó forma gyakran a vérzéses formára jellemző tünetekkel kezdődik, majd a szem és a száj nyálkahártyája sárgás színűvé válik. Súlyos esetben a bőr is elszíneződhet.

A harmadik forma során jellemzően a vesék károsodnak. A kutya nagyon elesett, étvágytalan és hányhat is. Gyakori, hogy igen bűzös szájszag érezhető, és a nyelven fekélyek alakulnak ki. Emellett fokozott vízivás és vizeletürítés, véres vizelet, hasi fájdalom is megfigyelhető a beteg kutyákon. Ha a kutya átvészeli a betegségnek ezt a heveny formáját, szövődményként gyakran jelentkezik a vesék maradandó károsodása, ami miatt idült veseelégtelenség alakulhat ki a későbbiekben.

Hogyan diagnosztizálható a leptospirózis?

A jelentkező tünetek számos más betegségre is utalhatnak, így ezek alapján nem állapítható meg biztosan a betegség. A beteg állat vizeletéből esetenként kimutathatóak a baktériumok, illetve az egymásután, több alkalommal vett vérminták vizsgálatával lehet következtetni arra, hogy a kialakult tünetekért a leptospirák felelősek. Jelenleg nincs olyan gyors laboratóriumi teszt, ami megbízhatóan jelzi a fertőzöttség fennállását.

Hogyan gyógyítható a leptospirózis?

Az időben megkezdett hatékony antibiotikum kúra életmentő lehet, de még ebben azt esetben is rendszerint szükség van a beteg kutya kórházi, intenzív ápolására. Az antibiotikumok adagolását a betegség lezajlása után akár hetekig szükséges folytatni annak érdekében, hogy az összes baktérium elpusztuljon a szervezetben, és a kutya ne váljon tünetmentes hordozóvá.

Hogyan előzhető meg a leptospirózis?

A kutyák számára készült kombinált oltóanyagok nagy része védelmet ad a leptospirózis ellen is. Fontos, hogy a kialakuló immunitás nem tart hosszú ideig, így feltétlenül indokolt a kutyák évenkénti ismételt oltása ez ellen a betegség ellen.

Az emberre is veszélyes ez a betegség?

Igen, a fertőzést az ember is elkaphatja, akár a beteg kutyától, de akár számos más módon is (pl. rágcsáló vizelettel szennyezett élelmiszer, ivóvíz). Így a leptospirózis elleni védekezés nemcsak kedvence szempontjából, hanem saját egészségének megóvása érdekében is fontos.

 Korona vírus

A bélgyulladást (hasmenést) okozó betegségek közül kevésbé ismert a Coronavírus okozta bélgyulladás. Addig, amíg a Parvovírusos bélgyulladást úgyszólván minden kutyás ismeri (hallott már róla), addig a Coronavírus sokak számára ismeretlen kórokozó.
A vírus csak a kutyákat betegíti meg. Főként a fiatal állatokra nézve jelent veszélyt, "akik" a parvovírus okozta megbetegedéshez rendkívül hasonló tünetek között betegszenek meg, de idősebb állatok is megbetegedhetnek. A coronavírus okozta tünetek gyakran a parvovírusnál súlyosabb, ijesztőbb formában jelentkeznek, azonban gyakorlati tapasztalatunk alapján a riasztó tünetek ellenére coronavírus következtében kialakult megbetegedés esetén kedvezőbbek a gyógyulási kilátások.

A lappangási idő 1-3 nap.
Tünetek:
A betegek hánynak, kellemetlenül bűzös, vízszerű hasmenésük van. Bár irodalmi adatok szerint a hasmenés akár 2 hétig is elhúzódhat, megfelelő tüneti kezelés esetén 3-4 nap alatt lényeges javulást tapasztaltunk. Ritkán a betegek kezelés nélkül is meggyógyulhatnak.
Gyógykezelés:
Mivel a vízszerű hasmenés igen gyorsan kiszáradáshoz vezethet, a legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás. Természetesen megfelelő gyógyszerekkel csillapítani kell a hányást és a hasmenést is.
Megelőzés:
Ma már megfelelő oltóanyag áll rendelkezésre a betegség megelőzésére. A fiatal állatokat kétszer egymás után, majd évente emlékeztető oltásban kell részesíteni.






A csípőizületi dysplasia


Valószínűleg minden kutyatartóban már csak a betegség nevének említése is kisebb sokkot vált ki, annyi ijesztő dolgot hallanak róla a kutyasétáltatóban. Annak ellenére, hogy a kutyatulajdonosok körében a dysplasia az egyik legismertebb betegség, mégis nagyon sok a tévhit vele kapcsolatban. Talán e sorok elolvasása után mindenki egy kicsit tisztábban lát a kérdésben.

A dysplasia szó görög eredetű, és hiányos, rendellenes fejlodést jelent. A csípőizületi dysplasia tehát a csípőizületet alkotó csontok valamelyikének, vagy mindkettőnek a normálistól való eltérő alakulását jelenti. A csípőizület egyik alkotója a medencecsont izületi vápája, szaknyelven az acetabulum. Ennek egészséges kutyában félgömb alakú homorulatot kell képeznie, és olyan mély kell legyen, hogy a bele illeszkedo ugyancsak félgömb alakú combcsontfej kétharmadát magába foglalja. A dysplasiás csípőizületben vagy az acetabulum nem félgömb alakú, hanem ellapult, sekély, vagy a combcsontfej körvonala változik meg hasonlóképpen, illetve a fenti eltérések együtt is elofordulhatnak, sőt leggyakrabban együtt jelentkeznek. Az eddigiekből következően nem nevezhetjük tehát dysplasiának a kellő mélységű és alakú acetabulum és megfelelő combcsontfej megléte esetén mutatkozó csípőizületi lazaságot, noha ez a röntgenfelvételen azt eredményezheti, hogy a combcsontfej kétharmada nincs az acetabulumban. Ez az izületi lazaság már nyolc hetes korban vizsgálható. Megléte hozzájárulhat a dysplasia kialakulásához, de a lazaság a kölykök helyes takarmányozásával és mozgatásával javítható.

A csípőizületi dysplasia oka egyetlen tényezoben nem jelölhető meg, a kutatók maguk is vitatkoznak a kérdésen. Kétségtelennek tűnik, hogy van bizonyos genetikai háttér, tehát a betegség öröklődik. E mellett szerepet tulajdonítanak az ízület körüli lágy szövetek (izmok, szalagok, izületi tok) minőségének, a kölyök mozgásának (a sokat ülő, fekvő, túlsúlyos kölyök hajlamosabb a dysplasiára) a helyes táplálásnak is.

A betegséget már csaknem valamennyi fajtán megfigyelték, mégis inkább a nagyobb testű kutyákon gyakoribb. Magyarországon a német juhász és a rottweiler vezetik a gyakorisági listát.

Miből gyaníthatjuk, hogy a kutyánknak csípőizületi problémája van?

Fontos tudnunk, hogy a dysplasia foka és a klinikai tünetek súlyossága fiatal kutyán nincs egymással összefüggésben. A dysplasiás kutya lehet teljesen tünetmentes, de mutathat súlyos sántaságot is, ezért a következo tünetek elofordulása esetleges. A tünetek hat hetes kor után bármikor megjelenhetnek.

A legelso tünet lehet a hátulsó lábakon mutatkozó sántaság, mely kifejezettebbé válik hosszú séta vagy játék után.
Nehézkes felkelés, totyogó, kacsaszerű járás.
Széles, kiálló "forgók", egymást majdnem érintő csánkok.
Gyengén fejlett izomzat a hátulsó testfélen.
Járás közben erosen elmozduló csípőizületek esetleg kattogó hang.

Fenti tünetek észlelésekor forduljunk állatorvoshoz, lehetőleg ortopédiára szakosodott klinikához, ahol az állatot szakszerűen megvizsgálják, (hiszen nem minden hátulsó végtag sántaság dysplasia) szükség esetén röntgenfelvételt készítenek, és gyógyszeres vagy műtéti kezelést javasolnak. Az egyébként rendesen fejlett csípőizületben mutatkozó lazaság az esetek jelentős részében egy időben végzett viszonylag egyszerű műtéttel korrigálható.

A csípőizületi dysplasia gyógyíthatatlan betegség, a gyógyszeres kezelés a tünetek enyhítésére szolgál csupán. A műtétek, melyek célja a beteg izület valamilyen korrekciója, speciális felszereltséget igényelnek, ezért csak szakklinikán végezhetők el, és igen drágák.

Nagyon fontos volna tehát a betegség előfordulásának tenyésztői szelekcióval való csökkentése. Kívánatos lenne tenyésztésbe vétel előtt minden egyed szurő röntgenvizsgálatát elvégezni, és a dysplasiás állatokat a tenyésztésbol kizárni. Mivel Magyarországon ilyen hivatalos előírás még nincsen, a tenyésztők józan belátására van bízva a döntés a kérdésben. Meggyőződésem, hogy az a tenyésztő, aki munkája céljául az adott fajta megőrzését és tökéletesítését tuzi ki saját érdeke miatt is önként végrehajtja ezt a szelekciót, hiszen hosszú távon ez biztosan megtérül, úgy az ilyen (dysplasia mentes) tenyészetbol származó kölykök árában, mint a fajta fennmaradásában.











Weblap látogatottság számláló:

Mai: 128
Tegnapi: 259
Heti: 128
Havi: 3 836
Össz.: 551 327

Látogatottság növelés
Oldal: Egészség-betegség/health
Pécsi chihuahua kennel-Mecseki Apróka - © 2008 - 2017 - chihuahua.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: csivava tartása lakásban - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »