Pécsi chihuahua kennel-Mecseki Apróka

Ez az oldal a chihuahua-ról szól.Történet, standard, tartás, ápolás, tenyésztés, tenyésztők itthon és külföldön, egészség-betegség, tévhitek, színek, genetika, eladás, jogi vonatkozás.

TENYÉSZTÉS:
Tenyésztésével a kutyatenyésztők mindazon alsó határokat elérték ami még életképes. A Chihuahua egy igazi kutya, temperamentumos, aranyos, élénk, bátor és kiegyensúlyott, de nem gyerekjáték!
A chihuahua tenyésztése nagyon nehéz. Apró termete és a magzatok viszonylag nagy mérete miatt az ellés nagyos sokszor igényel orvosi segítséget. Sajnos a császározás nagyon gyakori és ez is, mint minden altatással járó műtét nagyon kockázatos, pláne az ilyen kistestűnél, sokkal könnyebb túlaltatni, mint egy nagyobb testű kutyát. Sajnos a kölykök is, a túlaltatás miatt gyakran sohasem ébrednek fel. Ezek a halálesetek nagyon megviselik a gazdákat, ezért nagyon jó lenne, ha a tenyésztésre szánt szuka elérné a minimum 2 kg-os súlyt, mert minél nagyobb egy szuka, annál kockázatmentesebb az ellés. Persze ez nem jelenti azt, hogy a közel 3 kg-os szuka már 100%-ra meg tud elleni, bármikor közbejöhet egy nem várt elakadás és a 3 megszületett kölyök után a negyediket már csak műtéttel lehet világra segíteni.

KÖLYÖKNEVELÉS:
A kölyköt nem lehet egész napra egyedül hagyni! Ha nem tudják legalább három hónapos koráig megoldani, hogy 3 óránál tovább ne maradjon egyedül (de felnőtt korában sem szeret egyedül lenni), akkor inkább várjanak a kölyökvásárlással addig, amíg ez megoldható lesz. Eleinte naponta legalább 5x , azután fokozatosan hozzá lehet szoktatni a ritkább etetésekre. Legjobb, ha a szárazeledel természetesen a vízzel együtt állandóan előtte van. Sajnos többször előfordult már (más kistestű fajtánál is), hogy nem evett időben a kiskutya és ezért annyira leesett a vércukorszintje, hogy keserves kínok közepette elpusztult. Sajnos az állatorvosok egy része sem ismeri fel, hogy mi a baj. Ha azt tapasztalják, hogy a kölyök kedvetlen, sokat alszik, bizonytalanul jár, akkor szinte mindig ugyanaz a diagnózis, nem evett időben. Ha ilyet tapasztalnak, azonnal egy teáskanálnyi szőlőcukrot, ha nincs, akkor por, vagy kristálycukrot fel kell oldani egy nagyon kevés vízzel és azt -legjobb fecskendővel- megitatni vele. A tömény cukoroldat itatása életmentő, egy óra múlva kutya baja sem lesz! Ha ez előfordulna, akkor még fokozottabban oda kell figyelni az etetési idő betartására, vagy sűrítésére.

ÉS VÉGÜL:
Szerencsére és egyben sajnos is, a chihuahua rendkívül népszerű, a világ toplistájának tíz legnépszerűbb kutyája közé tartozik. Vidéken a megüresedett ólakba -többek között- chihuahuák kerültek, ezek szaporításával próbálják az emberek fenntartani magukat. Csak annyit tudnak erről a fajtáról, hogy eladható, ezért tudatlanul összevásárolnak mindenféle törzskönyvvel rendelkező minősíthetetlen egyedet. Elletik a genetikailag hibás, tenyésztésre alkalmatlanokat is. Az ilyen helyekről származó kölyköt, mindennek kinéznek, csak chihuahuának nem, ráadásul genetikai hibákat is hordoznak, ha ők maguknál nem is jön elő, de sajnos az utódaik nagy százalékban hibásan jönnek a világra. A kutyatenyésztésben is igaz az a mondás, hogy heted íziglen visszaütnek az ősökre a leszármazottak. A jóhiszemű új gazdik sajnos sokszor a kölyök féléves kora után döbbennek rá, hogy beteg kiskutyát vásároltak. A kedvenc fájdalmát látni, ráadásul a tetemes orvosi költség és a jogi herce-hurca kitudja készíteni az embert. Az egymástól vásárolt, ilyen felelőtlenül "tenyésztett" példányok miatt nagyon gyenge a hazai állomány, de a lelkiismeretes tenyésztők munkájának köszönhetően már látszanak a javulás jelei.

                                                    /Mikó Zsuzsanna/

A vemhesség:

 A vemhesség általában 2 hónapig tart.(63nap) A vemhesség első jele a fogamzás után körülbelül 4 héttel az emlők enyhe megduzzadása, erősebb rózsaszínű árnyalatúvá válása. A vemhesség 5.-6. hetében már kilehet tapintani  kiskutyákat és ekkor már meglehet mondani, hogy hány magzat van a méhben. Ezek után a has növekedésnek indul. A magzatok számára az első három hét a legkritikusab, ebben az időszakban a gyógyszerek és fertőzések káros hatású lehet fejlődésükre. Az anyaállatot célszerű még vemhesség előtt beoltani mert a betegségek ellen termelt antitestek öröklődnek a megszülető kölykökre.  A méhben lévő kölykök (hasonlóan az emberhez) érzelmi fejlődése már megkezdődik a méhben az anyaállat érzelmeihez képest. 

Ellés:

A vajudás előtt 24 órával a kutya már szinte semmit nem eszik és egyre több időt tölt a kiválasztott helyen. Az ellés előtt sokuk nyugtalanná, harapóssá és ingerlékenyebbé válhat. Megkezdődnek a kisseb méhösszehúzódások és az első lölyök a szülőcsatornába jut, a magzatburok megreped és a magzatvíz kifolyik. Ezt követően kb. 2 óra múlva az első kölyök megszületik. A kiskutyák általában fejjel előre jönnek a világra, de van amelyik farral felé csusszan ki.  A szuka általában fekve szül de vannak szukák melyek állva ellenek. A kiskutyák mind egy-egy burokbab jönnek a világra amelyet az anyaállat lenyalogat róluk, nyelvének maszírozásával veszi rá a kölyköket az első levegő vételre. Az első kölyök megszületése után 30 percen belül újra megindul az ellés.

 Kölykök:

Az ellés utáni 24 órában a szuka egy pillanatra se hagyja magára a kölyköket. Születésük után két héttel még teljesen az annyuktól függenek. 3 hetesen már kezdenek szaglászni, járni, fülelni, nézelődni. 4-5 héten kmár nem annyira függenek  anyjuktól kezdenek morogni, ugatni, csóválni a farkukat. 7. hét a kölykök már futnak, ugranak.  A kölyköket lehetőleg ne vegyük el túl korán az anyjuktól mert a kölykök az anyjuktól tanulnak és sokmindent az egymással való játék közben tanulnak meg.   A kölykök tápláléka:  A kölykök az első 3 hétben kizárólag anyatejjel táplálkoznak. A 3 hét végétől már kaphatnak szilárd táplálékot.  Az anya egy ideig még hagyja szopni a kölyköket, de ennek már nem tápláló szerepe van hanem megnyugtató, biztonságérzetet adó.

Az emberi társadalomba való beilleszkedésük  a negyedik hét közepétől, a hetedik hét végéig tart. Ebben az időszakban kapott tapasztalatok befolyásolják a kölyök későbbi természetét. Hat-nyolc hetes korban nem érheti lelki károsodás a kölyköket, mert ez tartósan megmarad, és a későbiekben helytelen viselkedésben nyilvánulhat meg, melyet már nagyon nehéz helyrehozni.

 Genetika

A domináns-recesszív öröklődés

Öröklődés

Ez a leírás az öröklődésről szóló rövid összefoglaló. Nem törekedtem teljességre, mivel a teljes, és érthető leíráshoz jóval nagyobb terjedelemre lenne szükség. Remélem, azért ez a leírás segítség azoknak, akik valamilyen szinten érdeklődnek a téma iránt.

Az öröklődés ma is érvényes alapjait Gregor Johann Mendel (1822-1884) írta le. Növényeken tanulmányozta egyszerű öröklésmenetű tulajdonságok öröklődését. A molekuláris genetika kémiai alapjait a Dezoxiribonukleinsav (DNS) felfedezésével 1869-ben Friedrich Miescher fektette le. Azt, hogy a DNS az örökletes információ hordozója, csak 1944-ben, Oswald Avery és munkatársai bizonyították. A DNS makromolekula kettős-spirál szerkezetét Watson és Crick írta le.

Az örökítő anyag a DNSben bázispárokból áll, melyek kettős spirálba szerveződnek. A kettős spirál egyikén szereplő bázis egyértelműen meghatározza a másik spirálon azonos pozícióban szereplő bázis típusát, mely a következők egyike lehet: Adenin (A), Guanin (G), Citozin (C) vagy Timin (T). Az örökletes információ kromoszómákba szerveződik, a kromoszómák pedig párokat alkotnak. A kromoszómák egyik tagját mindig az apai, a másikat az anyai szülő adja az utódnak. A kromoszómapárok közül az egyik kitüntetett, a nemet meghatározó kromoszómák. Nőstényeknél ennek jelzése XX, hímeknél XY. Az emberben 46, a vadászgörényben 40 (esetleg 38) kromoszóma található. Az emlősök örökletes anyaga a becslések szerint 3 milliárd bázispárból állhat. A gén az öröklődés egysége, bázispárokból épül fel.

Genotípusnak a szervezet génkészletét nevezzük, míg fenotípusnak a megjelenő tulajdonságokat. A megjelenő tulajdonságokat az örökítő anyag, és a környezeti hatások (paratípus) alakítják ki. Minden, külsőleg is látható tulajdonság az örökítő anyag és a környezeti hatások közös eredménye. Egy adott tulajdonság kromoszómabeli elhelyezkedését lokusznak hívják. A gének a lokuszokon a párba rendeződött kromoszómáknak megfelelően génpárokba rendeződnek, a génpár egyik tagja az anyától, a másik az apától származik. Egy adott lokuszon elképzelhető génváltozatokat allélnek is nevezzük. Egy génpárt homozigótának nevezünk, ha a génpár két tagja azonos allélekből áll, heterozigótának, ha különböző allélekből áll.

Tulajdonságok öröklődése

A tulajdonságokat és örökletes hibákat két elkülönülő csoportra oszthatjuk, azon belül pedig az öröklődés típusa szerint tovább bonthatjuk:

Minőségi tulajdonságok

A minőségi tulajdonságokat egy lokuszon öröklődő génpár határozza meg. A génpár egyik, vagy mindkettő tagja (allélje) kódolja a tulajdonságot, vagy a genetikai hibát.
Általában a tulajdonság vagy jelen van, vagy hiányzik az állatból, átmenet nélkül, a keresztezések során jól elkülönülten öröklődik.

Domináns öröklődés

Ha egy tulajdonság dominánsan öröklődik (egy másikhoz képest), avagy egy rendellenesség dominánsan öröklődik (az egészséges állapothoz képest), akkor az azt jelenti, hogy a tulajdonság akkor is megjelenik, ha a tulajdonságot/rendellenességet meghatározó allélból egy van jelen. A domináns öröklésmenet jellemzője, hogy amennyiben egy állat a tulajdonságot meghatározó génre nézve heterozigóta, azon a tulajdonság mindenképp megjelenik (a változó kifejeződésű tulajdonságok kivételével). Amennyiben egy állat örökölte az adott tulajdonságot, akkor az valamelyik szülőjében is jelen volt.

Ha egy rendellenesség dominánsan öröklődik, akkor vagy az egyik szülőtől örökölt új mutációról, vagy az állományban keletkezett mutációról van szó. Előfordul, hogy homozigóta formában (génpár mindkét tagja hibás, azaz az állat mindkét szülőjétől hibás gént örökölt) a betegség súlyosabb, mint heterozigóta formában (csak a génpár egyik tagja hibás). A rendellenesség mindkét ivarban hasonló valószínűséggel fordul elő. Az érintett szülők egészséges utódjainak utódjai csak egészségesek lehetnek, kivéve a változó kifejeződés, és az új mutáció esetét. A családfa-diagrammokon a betegség nemzedékugrás nélkül jelenik meg, függőleges alakban (nem teljes kifejeződésnél lehetséges generáció kimaradása). Ha a betegség letális (halálos), csak elszórva fordul elő.

Recesszív öröklődés

Ha egy tulajdonság vagy rendellenesség recesszíven öröklődik, az azt jelenti, hogy a tulajdonságot / rendellenességet okozó allél csak párban tudja kifejteni a hatását. Azok az állatok, ahol csak az egyik allél hordozza a tulajdonságot/rendellenességet, hordozzák a jelleget, de nem jelenik meg rajtuk, általában csak genetikai vizsgálatokkal, vagy az utódok alapján deríthető ki róluk az allél jelenléte. Rendellenesség esetén megkülönböztetünk mentes, hordozó (az egyik allél hordozza a tulajdonságot) és beteg (homozigóta a recesszív allélre) állatokat. Más tulajdonság esetén ezt tulajdonságot nem hordozó, hordozó, és tulajdonságot mutató egyednek nevezzük. Ha egy egyed homozigóta recesszív, akkor jellemző, hogy mindkét szülője hordozó, vagy beteg volt. Ha egy egyed hordozó, akkor legalább egyik szülője hordozó, vagy beteg, de a másik lehet egészséges. Ha két hordozó állatot párosítunk egymással, az utódok 25%-a beteg (vagy tulajdonságot mutató), 50%-a hordozó, 25% mentes lesz. Ha a szülők egyik tagja mentes a tulajdonságra nézve, egyetlen utódon sem jelenik meg az adott tulajdonság / rendellenesség, de az utódok a tulajdonságot tovább örökítik.

Ritka, hogy recesszív öröklésmenetű rendellenesség új mutáció eredménye legyen, akkor jelenik meg, amikor mindkét szülőben megtalálható az adott allél. Ez esetben a mutáció sokkal korábban következhetett be. A legtöbb ilyen rendellenesség enzimdefektus, ebben az esetben megfelelő eszközökkel a hordozók kiszűrhetők. Családfavizsgálatok esetén generációs ugrások előfordulnak, a betegség klinikailag egészséges, hordozó szülőktől származó utódokban jelenik meg.

A beteg egyedek szülei általában egészségesek (hordozók). Hordozó szülők utódai 25% eséllyel betegszenek meg, így kevésbé valószínű a recesszív öröklésmenet, ha az alom nagyobb része beteg (de lehetséges). A rendellenesség mindkét ivarban egyforma eséllyel fordul elő, a kifejeződés családon belül általában állandó. Szoros beltenyésztéssel a betegség megjelenésének valószínűsége nő (így viszonylag hamar kideríthető, hogy az adott egyed hordozó-e). A legtöbb rendellenesség ebbe a csoportba sorolható.

Intermedier öröklődés

Intermedier öröklésmenet esetén, ha a tulajdonságot meghatározó allélok különbözők, akkor a két allél által kódolt tulajdonságok közötti átmenet jön létre. Ebben az esetben a heterozigóta egyed jól elkülöníthető a többiektől.

Kodomináns öröklődés

A kodomináns öröklés hasonlít az intermedier örökléshez, de a lokuszon szereplő mindkét allél egymástól függetlenül teljes egészében kifejti a hatását.

Ivari kromoszómán található domináns öröklődés

Az ivari kromoszómán való öröklésnél leginkább X kromoszómán való öröklés gyakori. Az Y kromoszómán csak a hím nemi jelleget meghatározó gént ismerjük. Az X kromoszómán való öröklés jellegzetessége, hogy a két ivarban különböző arányban fordul elő a jelleg / rendellenesség megjelenése. A hímek az X kromoszómából csak eggyel rendelkeznek, így ők vagy mentesek, vagy betegek.

A beteg állatok valamelyik szülője minden esetben beteg (kivéve új mutáció megjelenése esetén). Heterozigóta nőstények utódainak 50%-a beteg, egészséges hímmel való párosítás esetén. Beteg hímek minden hím utódja egészséges, minden nőstény utódja beteg, egészséges nősténnyel párosítva. Nőstényekben általában enyhébb lefolyású a betegség. A kifejeződés családon belül általában állandó, de nemek között eltérő lehet. Az ilyen betegségek általában már a méhen belül letálisak (halálosak). Ha a betegség nem letális, a nőstényekben kétszer olyan gyakori, mint a hímekben.

Ivari kromoszómán található recesszív öröklődés

Szintén leginkább X kromoszómán fordul elő. A hímek az X kromoszómából csak eggyel rendelkeznek, így ők vagy mentesek, vagy betegek. A két ivarban különböző arányban fordul elő a jelleg / rendellenesség megjelenése, előfordulása hímekben gyakoribb, nőstényekben ritkább. A hordozó nősténytől származó nőstény utódok egészségesek, a hím utódok 50% eséllyel betegek. Beteg hím, és egészséges nőstény minden utódja klinikailag egészséges (a hímek mentesek, a nőstények minden esetben hordozók). Hímekben állandó, nőstényekben változó a kifejeződése. Tipikus példája a haemophilia A és B (vérzékenység).

Episztázis

Episztázis esetén különböző lokuszokon szereplő allélek egyes esetekben elnyomják egymás hatását. Ez azt jelenti, hogy az egyik lokuszon levő jelleg továbböröklődik, de az adott egyeden nem jelenik meg a hatása, mivel a másik lokuszon levő allél elfedi a hatását.

Mennyiségi tulajdonságok

A mennyiségi tulajdonságokat számos lokuszon szereplő allél különféle kölcsönhatások alapján befolyásolja. A tulajdonság állományszinten változóan, és folyamatos átmeneteket képezve van jelen. Az egyes változatok nem különülnek el határozottan egymástól.

Normális eloszlás (Gauss görbe)

Azon tulajdonságoknál, melyek a populációban folyamatos eloszlást mutatnak, a normális eloszlás a jellemző. A normális eloszlás jellemzője, hogy a tulajdonság folyamatos átmenetet képezve van jelen. Ennek a következménye, hogy az átlagérték körüli tulajdonságú állatból sokan vannak, míg a szélsőértékekkel rendelkező állatokból egyre kevesebb van az állományban. Az ilyen tulajdonságokat több gén, és esetleg környezeti hatások is befolyásolják. A különféle allélok, környezeti hatások különböző mértékben hatnak a tulajdonságra, léteznek nagyobb, illetve kisebb hatású gének. Az örökítő anyag és a környezet hatásának eloszlását az adott tulajdonságra egy örökölhetőségi értékkel szokás jellemezni, amely megmutatja, hogy milyen tenyésztési módszerrel lehet az adott tulajdonságot megváltoztatni.

Ilyen tulajdonságok pl. az állat mérete, de pl. a tejtermelő képessége is.

Küszöbtulajdonság

A küszöbtulajdonság általában nem teljes kifejeződésű minőségi tulajdonságnak tűnik. Jellemzője, hogy több gén és környezet által befolyásolt tulajdonság, mely csak akkor jelenik meg, amikor a tulajdonság számszerű értéke meghalad egy bizonyos értéket. Ilyen tulajdonság pl. a csípőizületi diszplázia.

A betegség megállapítása esetén általában legalább az egyik szülő mutatja enyhe formában a betegség jeleit (de lehetnek egészségesek is). Egészséges egyedek utódjai általában 1-15% eséllyel betegszenek meg. Nem ritka, hogy a két ivarban a betegség előfordulásának esélye különbözik, így ivarhoz kapcsolt rendellenesség látszatát kelti. A pedigrévizsgálatok a családfán általában nem mutatnak jellegzetességeket.

Rokonpárosítások esetén a betegség előfordulásának esélye nő. Teszt-párosításokkal a betegség kiszűrhető. Általában nem letális betegségek, így előfordulási gyakoriságuk magas.

Örökletes tulajdonságokat befolyásoló egyéb hatások

Mimikri gének (Genokópia)

A mimikri gének olyan öröklött tulajdonságok, melyek más örökletes tulajdonságokkal azonos hatást váltanak ki. Általában úgy találjuk meg őket, hogy egy normális öröklésmenetet mutató tulajdonság rendellenesen kezd el viselkedni. Kutyákban pl. kétféle sárga szín különbözőképp öröklődik, de ugyanúgy jelenik meg. Mivel azonos fajtában általában csak az egyik vagy a másik gén van jelen, így leginkább fajták közötti keresztezésnél tapasztalhatunk furcsa jelenségeket, pl. sárga labrador keresztezése collie-val, vagy német juhásszal.

Fenokópia

Fenokópiáról akkor beszélhetünk, ha nem genetikai eredetű, főleg környezeti tényezők az örökletes betegségre jellemző, vagy emlékeztető tulajdonságot idéznek elő. A fenokópiák az örökletes betegségek környezeti hatásra kialakult, nem örökletes másolatai. Általában az embrionális fejlődés során alakulnak ki, de fejlődési rendellenességként is létrejöhetnek. Tipikusan ilyen tulajdonság a kölyökkorban vadászgörényeknél gyakori, kalcium ill. D-vitamin hiányos táplálás alapján kialakult kalciumhiány.

A következő környezeti hatások okolhatók igen gyakran a fenokópiás rendellenességekért:

  • Fizikai tényezők: ionizáló sugárzások, röntgensugárzás, magas hő és mechanikai behatások, rádió, ultrahanghullámok.
  • Fertőző ágensek: vírusok (pl. parvovírusok), baktériumok, esetleg paraziták.
    Kémiai anyagok: nehézfémsók, vegyi anyagok, gyógyszerek, mérgek.
  • Anyai hatások: Anyai szervezetben méhen belüli tényezők, pl. cukorbetegség, alultápláltság, vérszegénység, éhezés, stb.

Génexpresszivitás

Egyes, nagy hatású gének által meghatározott minőségi tulajdonságok megjelenése nem csak az adott gén kizárólagos hatásától, hanem más génektől, környezeti hatásoktól is függhet. Ha egy minőségi tulajdonságról kiderül, hogy azt további, nem meghatározható tényezők is befolyásolhatják, akkor expresszivitásról (változó kifejeződés) beszélünk. Az expresszivitás nem más, mint az genetikai információ egyedi szinten eltérő megjelenése. Ez azt jelenti, hogy két egyed hiába hordozza ugyanazokat a géneket, a külső megjelenésük az expresszivitás miatt eltérhet egymástól. Egy változó kifejeződésű tulajdonság esetén elképzelhető, hogy a tulajdonságot okozó nagyhatású gén jelen van az állat örökítőanyagában, de az adott tulajdonságot nem, vagy kisebb mértékben mutatják. Ilyen tulajdonság vadászgörényeknél a fehér foltosság, mely dominánsan öröklődik, de egyes állatokban jobban, másokban kevésbé jelenik meg.

Pleiotrópia

Pleiotrópiának nevezzük, amikor egy gén több tulajdonságot is meghatároz. Ilyen tulajdonság pl. a Man szigeti macskákban. Amelyik macska csak egyik szülőjétől örökli a tulajdonságra jellemző gént, csonka farokkal születik. Amelyik macska mindkét szülőjétől a tulajdonság génjét örökli, méhen belül elpusztul.

Letális, szemiletális gének (dózishatás)

Letális alléloknak nevezzük azokat az allélokat, melyek homozigóta állapotban halálozást okoznak szaporodóképes kor előtt (méhen belül, a szoptatás, vagy a növekedés időszakában). szemiletális allélok azok, amelyek nem teljes kifejeződésű letális allélok, azaz nem minden esetben okoznak elhalálozást, hanem csak bizonyos mértékben.

Átkereszteződés, kapcsolt gének

Bizonyos, a kromoszómakaron egymáshoz közeli gének hajlamosak arra, hogy együttesen öröklődjenek. Az, hogy milyen eséllyel öröklődik két gén együtt, a kromoszómán ábrázolt távolságuk becsléséhez használható fel. Ilyen ismert közeli lokuszok segítségével lehet külsőleg nem látható tulajdonságokat becsülni, ha a kapcsolt gén egy külsőleg jól látható jelleg.

Rendellenességek típusai

Általános igazság, hogy egy adott populációban nem jelenlevő tulajdonságot semmilyen tenyésztési (nem géntechnológiai) módszerrel nem lehet előidézni. Ez azt jelenti, hogy akármennyire is próbálunk rokontenyészteni, nem fog sikerülni hupikék görényeket létrehozni, mivel vadászgörényeknél nincs olyan gén sehol az állományban, amely ilyen színt hozna létre.

Spontán rendellenességek

Új tulajdonság csak spontán mutáció eredményeképp jöhet létre. A mutációk váratlan, ugrásszerű változások a szülő és a gyermek genetikai anyaga között. Egyes gének jobban, mások kevésbé hajlamosak mutálódni. Különösen pl. a színöröklésben ismert gének hajlamosak így megváltozni, de nagyon sok génmutáció halálos is az állat számára, már magzati korban elhulláshoz vezet.

Szelekciós rendellenességek

A szelekciós rendellenességek olyan hibák, melyeket a szelektív tenyésztés során valamilyen okból előnyben részesítenek. Ezek olyan tulajdonságok, amelyek egyes fajtáknál hibának, máshol fajtajellegnek számítanak. Ilyen pl. a törpeség egyes kutyafajtákban (pl. yorkshire terrier). A modern orvostudománynak köszönhetően mostanában már olyan egyedek is életben maradhatnak, és hozzájárulhatnak a fajta genetikai állományához (szaporodnak), melyek a természetben nem lennének képesek fennmaradni.

Egyes szervek alakja, mérete megváltozhat (dysplasia, hypoplasia, hyperplasia), hiányozhatnak (aplasia, agenesia), vagy rendellenes elhelyeződést mutathatnak (dystropia, ectopia). A tenyésztők, és az állatorvosok szerepe az ilyen tulajdonságok fennmaradásában jelentős. 

 
 
     
 
 
 
     
 
 
     
 

             
 
Mendel vizsgálatait borsóval végezte, a szemek színének, alakjának, a hüvely formájának öröklődését kísérete figyelemmel. Szerencsés volt a választása, mert ezeket a minőségi jellegeket egy-egy gén határozza meg, azok külön kromoszómán helyezkednek el és nem befolyásolják a környezeti tényezők. A kísérletek évekig tartottak, az eredményeket értékelve sikerült tisztáznia egyes sajátságok egymáshoz való viszonyát, ezek megjelenésének gyakoriságát az utódnemzedékekben.

Klasszikus kísérlete a következő volt:

P $\bigcirc $ X $\Delta $  
  GG   gg  
F1   $\bigcirc $    
    Gg    
F2 $\bigcirc $ $\bigcirc $ $\bigcirc $ $\Delta $
  GG Gg gG gg

P: parentes (szülők)
G: gömbölyű mag
g: szögletes mag
F: fálialis (utódnemzedék)

Az első hibridnemzedék ($\mathrm{F}_1$) valamennyi tagjának gömbölyű magja volt, de ezeket tovább szaporítva a második hibridnemzedék ($\mathrm{F}_2$) 25%-a szögletes magvú volt. Mendel homozygota szülőpárokkal dolgozott, ami azt jelenti, hogy az apai és anyai kromoszóma adott pontján ugyanazt a tulajdonságot örökítő gén (allél) van. A gömbölyű mag kizárólagos megjelenése az $\mathrm{F}_1$ nemzedékben azt jelenti, hogy bár tartalmazta a másik szülőből származó (g) gént is, tehát heterozygota, hogy a (G) domináns uralkodó jelleg, a (g) pedig recesszív (lappangó) tulajdonság. (A domináns tulajdonságot nagybetűvel, a recesszívet ugyanolyan kisbetűvel jelöljük.) Az első hibridnemzedékben a meiozis alkalmával az ivarsejtekben 50%-ban a recesszív, 50%-ban a domináns gén került. Ezek találkozási valószínűségét a kombinációs táblázatban írjuk fel.

 

  G   g  
G G   G  
    G   g
g G   g  
    g   g

Így érthető az $\mathrm{F}_2$ nemzedékben a domináns és recesszív jellegek 3:1 arányú megjelenése. Ha azt is vizsgáljuk, hogy a domináns tulajdonságú hibridek közül milyen arányban fordulnak elő a homo- és heterozygóták az $\mathrm{F}_2$-ben 1:2:1 arányban válnak szét a hibridek. A heterozygóta egyedekben a megjelenési forma (fenotípus) domináns, annak ellenére, hogy tartalmazzák a recesszív gént is, tehát öröklöttségük (genotípus) alapján nem csak domináns jelleget hordoznak.

Az öröklődésnek ezt a formáját domináns öröklődésmenetnek nevezzük. Mendel megvizsgálta azt is, hogy ha több jellegben különböznek a szülők. Sárga és gömbölyű, valamint zöld és szögletes homozygota szülőpárokat keresztezett.

G: gömbölyű
S: sárga
g: szögletes
s: zöld

 

P $\bigcirc $ X s$\Delta $
  GGSS   ggss
F1   $\bigcirc$  
    GgSs  
F2      

 

  GS   Gs   gS   gs  
GS GS   GS   GS   GS  
    GS   Gs   gS   gs
Gs Gs   Gs   Gs   Gs  
    GS   Gs   gS   gs
gS gS   gS   gS   gS  
    GS   Gs   gS   gs
gs gs   gs   gs   gs  
    GS   Gs   gS   gs

 

$\bigcirc$ s$\bigcirc$ $\Delta $ s$\Delta$
9: 3: 3: 1

Az első hibridnemzedék mind gömbölyű és sárga magvú lett, de genotípusát tekintve hordozza a recesszív tulajdonságokat is. Itt a gének kombinációja már négy lehetőség szerint történhet: GS, Gs, gS, gs.

A kombinációs táblázatban az apai és anyai ivarsejtek találkozásának összes lehetőségét vizsgálva a következő eredményeket kapjuk és kapta Mendel is a kísérlet értékelésekor.

A második hibridnemzedékben 4 különféle borsószemet talált, két olyat is, amelyben a domináns és recesszív jellegek kombinálódtak, vagyis gömbölyű-zöld és sárga-szögletes magok is megjelentek. Az arány az ábrán látható: 9:3:3:1. A 16 féle variációból 4 esetben homozygota utódok keletkeznek. Mendel még nem ismerhette az ivarsejtek génjeit, kromoszómá

A CHIHUAHUA SZŐRÉNEK GENETIKÁJAcoatgenetics3.jpg

coatgenetics1.jpg

Egy chihuahua szőrének a hosszát meghatározza két gén. A rövid szőrgén DOMINANT (nagybetűvel jelzett), és a hosszú szőr-gén RECESSIVE (nyomtatott kisbetűvel jelzett).

A domináns rövid szőrgén, a jelenlegi esetben, teljesen el fogja rejteni a lappangó hosszú szőr gént. Tehát a kutya rövidszőrű lesz (a domináns gén kerül a felszínre), és van egy rejtett hosszú szőr génje, amit továbbadhat az utódoknak

A MÉRET GENETIKÁJA

sizegenetics2.jpg

 A chihuahuában hat méret gén van és mindegyik szülőből 3 gént örökölnek az utódok. A példában a nagy gén + (pozitív), a kis gén - (negatív) A hat érték egyesítve határozza meg a méretet.

Például: + + + - - - = 6 gén, ami 3 pozitív és 3 negatív. + annyi, mint fel 1, - annyi, mint le 1. Az első három pozitív kiesik, mert a következő három negatív (+1+1+1-1-1-1=0) Ezt nevezzük közepes méretnek.

További példa: + + - - - - Összeadva 2 fel és 4 le, a végeredmény -2 (+1+1-1-1-1-1=-2) Ezt nevezzük kis méretnek.

+ + + + - - annyi, mit 4 fel és 2 le = +2, vagy 2 fel. (+1+1+1+1-1-1=2) Ez a kutyus nagyobb lesz, mint a közepes méret.

Most vegyünk két közepes nagyságú szülőt, nézzük meg milyen méretű kölykeik lehetnek. Apa + + + - - - és Anya + + + - - -. Mindketten 3 gént adnak tovább. Lehetséges utódok:

Az egyik kölyök lehet, hogy az apától - - +, az anyától pedig - + + gént örököl. Összeadva: -1-1+1-1+1+1=0 Ez közepes méret, pont mint a szülők. Két közepes méretű szülőnek tehát született egy közepes méretű kölyke, ez nem meglepő.

Az egyik testvére viszont az apától - - - és az anyától is - - - géneket örökölt. (-1-1-1-1-1-1= -6) Ez egy igen apró kiskutya.

A másik kistestvér viszont az apától és az anyától is csak pozitív géneket örökölt (+1+1+1+1+1+1= 6) Ez a kölyökkutya jóval nagyobb lesz a későbbiekben, mint a szülei.

Minden kölyökkutyánál a végső méretre hatással van még a környezet, a gondoskodás és a táplálás is, de nagyjából a születési súlyból lehet következtetni a felnőtt kori súlyra, méretre. Íme a táblázat:

Születési súly
71 g
78 g
85 g
99 g
113 g
120 g
128 g
142 g
156 g
1 hetes
106g
113g
142g
156g
184g
198g
227g
255g
269g
2 hetes
142g
156g
184g
198g
255g
284g
312g
354g
383g
3 hetes
170g
198g
227g
255g
312g
369g
397g
454g
496g
4 hetes
198g
227g
269g
312g
369g
452g
482g
539g
595g
5 hetes
227g
255g
312g
369g
425g
482g
553g
624g
680g
6 hetes
255g
312g
354g
425g
496g
567g
624g
680g
765g
7 hetes
284g
340g
411g
482g
553g
624g
695g
765g
851g
8 hetes
312g
369g
454g
539g
610g
680g
765g
822g
936g
9 hetes
340g
425g
496g
567g
652g
737g
822g
907g
992g
10 hetes
369g
454g
539g
624g
709g
794g
879g
964g
1077g
11 hetes
397g
482g
595g
680g
765g
879g
964g
1049g
1191g
12 hetes
425g
539g
624g
737g
851g
936g
1049g
1162g
1276g
13 hetes
454g
567g
680g
794g
907g
1021g
1134g
1247g
1389g
14 hetes
482g
624g
737g
851g
964g
1106g
1219g
1332g
1474g
15 hetes
539g
652g
794g
907g
1049g
1162g
1304g
1446g
1588g
16 hetes
567g
709g
851g
964g
1106g
1247g
1389g
1531g
1673g
17 hetes
595g
737g
879g
1021g
1162g
1304g
1446g
1616g
1858g
18 hetes
624g
794g
936g
1149g
1319g
1400g
1531g
1701g
2000g
19 hetes
652g
822g
964g
1206g
1447g
1518g
1688g
1758g
2199g
20 hetes
680g
851g
1000g
1362g
1504g
1674g
1844g
1994g
2385g
21 hetes
709g
879g
1121g
1491g
1661g
1831g
2101g
2171g
2541g
22 hetes
709g
907g
1249g
1519g
1789g
200




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 34
Tegnapi: 82
Heti: 116
Havi: 3 978
Össz.: 562 348

Látogatottság növelés
Oldal: Tenyésztés/Genetics
Pécsi chihuahua kennel-Mecseki Apróka - © 2008 - 2017 - chihuahua.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: csivava tartása lakásban - Vatera.hu